2011. szeptember 26., hétfő

Zabpelyhes cseresznyés pite

Tegnap kitakarítottuk a kamránkat. Konkrétan az egész délutánunk ráment (pedig nincs egészen egy négyzetméter!), most gyönyörű rend uralkodik bent. Muszáj volt, mert már nem tudtam hová pakolni. De a végső löketet a kukacos rozsliszt adta...Két éve valóságos invázió volt (nem csak nálunk, otthon a szüléknél is, mindkét részről), azóta már a gondolattól is rosszul vagyok...Hogy megelőzzük a bajt, mindent kipakoltunk, átnéztünk. Szerencsére most vaklárma volt, valószínűleg már a boltból hozhattam haza.
Pakolás közben azonban tudatosult bennünk, hogy mennyi befőttünk van...Egyébként nem sok, de mivel soha egyetlen üveggel sem bontottunk ki, csak foglalják a helyet a polcon. Hát ennek az apropóján született meg ez a süti. A zabpehely miatt a tészta egy kicsit darabos, de mégis könnyű, puha maradt. Friss gyümölccsel még finomabb lehet. (És hurrá, már fél üvegnyi cserkó elfogyott! :D)



Zabpelyhes cseresznyés pite - 22 cm-es formához

175 g lecsöpögtetett kefir/joghurt, 100 g liszt, 50 g nádcukor, 30 g finomított zabpehely, 1 tojás,1 ek olaj, 1 kisebb rúd vanília, fél citrom héja, 1 tk sütőpor és 100-150 g magozott cseresznye (befőtt)

Mielőtt hozzákezdenénk a sütéshez, a kefirt/joghurtot borítsuk bele egy szűrőbe és hagyjuk legalább egy órán át csöpögni. 
A cukrot a tojással kihabosítjuk, majd hozzáadjuk a lecsöpögtetett kefirt/joghurtot, a vanília kihasított magjait, a citromhéjat és az olajat. Végül belekeverjük a szárazanyagokat. Kivajazott formába öntjük, tetejét kimagozott gyümölccsel kirakjuk. Előmelegített, 175°C-os sütőben 25 percig sütjük.

2011. szeptember 22., csütörtök

Csavart magvas rudak - teljes kiőrlésű vajas tésztából

A házi vajas tészta iránti rajongásom még mindig nem múlt el, gyakran készítem és használom is. Rendszeresen teszek el a fagyasztóba egy-egy adagot, de mostanra teljesen kifogytam belőle. Tegnap ezért munkához láttam: készítettem egy-egy nagy adag blundelt és vajas tésztát.
Utóbbit azonban reformosítottam egy kicsit. Nem használtam hozzá túl sok teljes kiőrlésű lisztet, féltem, hogy túl erőteljes lesz az íze, illetve tartottam tőle, hogy nem lesz eléggé leveles. Egy keveset talán még elbírna, de szerintem teljesen jó ez így. Laktatóbb, egészségesebb és finom is (legalábbis annak, aki hozzá van szokva az ízéhez). 
Elsősorban sós töltelékkel, feltéttel tudom elképzelni, ezért kezdetnek egy ilyen magvas verziót próbáltam ki. A képen nem látszik, de a tészta belsejében is vannak magok, nem csak az a néhány szem, amit mutatóul rászórtam :) 

Egyből dupla adagot készítettem, de most csak egy (nagy) adagnyit írtam le nektek. A hajtogatás menete ITT található. 


Csavart magvas rudak - teljes kiőrlésű vajas tésztából

~700 g tk. vajas tésztához: 
Vajas rész: 
200 g vaj, 50 g fehér liszt
Előtészta:
50 g vaj, 100 g fehér liszt, 100 g teljes kiőrlésű liszt, 125 ml víz, 5 g só, 5 g ecet

+ egy tojás a kenéshez, 3-3 evőkanálnyi lenmag, szezámmag és napraforgómag keverék, só

A tk. vajas tésztát lisztezett deszkán kb. 3 mm vékonyra nyújtjuk. Sóval elhabart tojással lekenjük és a tészta fél oldalát megszórjuk a magokkal. A tészta másik részét ráhajtjuk. Az így kapott téglalapot 2-3 cm-es csíkokra felvágjuk. A csíkokat finoman megnyújtjuk, félbehajtjuk, majd megcsavarjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük, tojással lekenjük, magokkal megszórjuk. Sütés előtt 10-15 percet pihentetjük. Forró, 230-250°C-os sütőben kezdjük sütni, miután a tészta kérget kapott, csökkentjük a hőfokot 200°C-ra. Kb. 25-30 perc alatt készül el (légkeveréses sütőben hamarabb sül!).

2011. szeptember 13., kedd

Diós-barackos linzer

Ez itt most kérem, saját kreáció. Jó-jó, ízre olyan, mint az isler, de azért mégis egy kicsit más. Apró barackdarabok teszik izgalmasabbá a tésztát. Ez persze egy kicsit meg is nehezíti a szaggatást. Éppen ezért érdemes minél kisebb kockákra vagdosni a barackokat. Ötven gramm azért nem olyan sok, ki lehet bírni :)



Diós-barackos linzer - kb. 60 db

245 g liszt, 70 g dió, 50 g aszalt barack, 210 g vaj, 100 g porcukor, (házi) vaníliás cukor
+ baracklekvár, étcsokoládé

Először a diót száraz serpenyőben megpirítjuk, majd ledaráljuk. Az aszalt barackot nagyon apró kockákra daraboljuk.
A száraz anyagokat egy tálba mérjük. Hozzáadjuk a kockára vágott vajat, majd szétmorzsoljuk a lisztes keverékkel. Gyorsan összegyúrjuk, fóliába csomagoljuk és legalább egy órára hűtőbe tesszük.
A pihentetett linzertésztát lisztezett deszkán átgyúrjuk, kinyújtjuk, majd tetszőleges formával kiszúrjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk, végül előmelegített, 180°C-os sütőben kb. 8-10 perc alatt kisütjük. Vigyázat, az aszalt barack miatt könnyebben ég!
Baracklekvárral összeragasztjuk, félretesszük pihenni. (A frissen ragasztott linzert nehéz csokiba mártani, ezért hagyjuk hadd szívja meg magát lekvárral) Végül étcsokoládéba mártjuk.

2011. szeptember 11., vasárnap

Répatorta

Eddig kétszer ettem répatortát. Egyszer, kb. mikor divatba jött; anyával sütöttük Hát nem ízlett. Nagyon nem... Majd évekkel később kóstoltam egy cukormázas verziót is. A tészta jó volt, de a máz szörnyű. Nem is próbálkoztam vele többet. Aztán az esküvőre répatortát (is) kértek.
A répákat pár nappal előtte megcsináltam, és naponta többször gyönyörködtem bennük :) 
Azonban, mikor a tésztát készítettem, voltak kétségeim a végeredményt illetően...Pláne, mikor észrevettem, hogy nem nagyon akar nőni a tészta. (Valószínűleg nem voltam elég óvatos a tojáshabbal) De a végére elszállt minden aggodalmam. A répatorta nagyon-nagyon finom (de tényleg!), és jobban is tetszik ilyen laposan. Mivel van benne anyag rendesen, falatnyi kockákra vágtam. Szerintem nagyon édesek. :)
Ja, és nem elírás, tényleg nincs zsiradék a tésztában - a dió tölti be ezt a szerepet.

Nyárikonyha receptjét dolgoztam át.



Répatorta - 24x37 cm-es tepsihez, 60 db falatnyi kocka

400 g répa, 350 g dió, 5 tojás, 130 g nádcukor, 100 g rétesliszt, egy citrom reszelt héja, 2 kk sütőpor
+300 g fehércsokoládé, marcipánrépák

Először a diót száraz serpenyőben megpirítjuk, majd megdaráljuk. A répákat megpucoljuk és kis lyukú reszelőn legyaluljuk.
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét 50 g nádcukorral kemény habbá verjük. A sárgáját a maradék cukorral kihabosítjuk. Apránként hozzáadjuk a diót, a répát és a reszelt citromhéjat. Apránként a tojáshabbal (óvatosan!) lazítjuk. Végül hozzákeverjük a sütőporos réteslisztet is. Sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük és egyenletesen elkenjük a masszát. Előmelegített, 180°C-os sütőben, kb. 30 percig sütjük.
Miután kihűlt, a tésztát megfordítjuk, tehát a talpa lesz a sütemény teteje (így szép egyenes lesz). Gőz fölött felolvasztjuk a fehér csokoládét, kevés olajjal hígítjuk. Egyenletesen elkenjük a répatorta tetején, ha úgy tartja kedvünk villával díszítjük. A répákat kétféle módon rögzíthetjük. Egyből ráragaszthatjuk a még lágy csokoládéra, vagy szeletelés után egy-egy fehér csoki pöttyel rögzíthetjük azokat. 

2011. szeptember 10., szombat

Rigoletto

Úgy tűnhetett, hogy mostanában be sem tettem a lábam a konyhába, pedig épp ellenkezőleg, szinte ki se jöttem onnan :) Esküvőre sütögettem, többek között ez a rigoletto is oda készült.
Eredetileg párizsi krém a tölteléke, de szerintem úgy túl csokis, ezért baracklekvárral töltöttem meg. Mivel alapvetően vastag tészta, elég jól magába szívja a lekvárt, ne sajnáljuk ki belőle! 
Mint minden aprósüti ez is sokáig eláll - feltéve, ha marad belőle.



Rigoletto - kb. 45 db

225 g liszt, 150 g porcukor, 150 g puha margarin, 25 g kakaópor, 2 tojás
+ étcsokoládé, baracklekvár

A vajat a cukorral kihabosítjuk, majd egyenként hozzáadjuk a tojásokat. Végül jól elkeverjük benne a kakaóport és a lisztet. Simacsöves nyomózsákba töltjük. 4-5 cm-es babapiskóta alakú tésztacsíkokat adagolunk a papírral bélelt tepsire, majd előmelegített, 180°C-os sütőben 5-6 perc alatt kisütjük. 
A kakaós kekszeket baracklekvárral megtöltjük és legalább fél napot pihentetjük. Végül olvasztott csokoládéba mártjuk.