Sün 2. és az élmények

Fárasztó két nap van mögöttem. Végre letudtam az összes vizsgámat, elvileg már cukrász vagyok :) Gyakorlatilag még nem, de jövő héten már a papírom is meglesz.

Az első nap volt a nagyobbik "falat". Reggel hétkor kezdtük a vizsgát, előtte végig azon izgultam, hogy csak ki ne húzzam a krémest. És mit húztam? Naná, hogy azt! :D Felülkerekedtem a félelmeimen, és megcsináltam. Mert ugye ez az a sütemény, amit nagyon nem szeretek és ki is maradt a gyakorlásból. Elméletben tudom hogy készül, de azért élesben mégis más. Ezért kb. ötpercenként kérdeztem a tanárnőt, hogy jól csinálom-e, ugye ez, meg az lesz a következő lépés...

És ha még a krémes nem lett volna elég, mellé két tortát is csinálnom kellett. Egy csokit és egy diabetikus túrót. Tíz óra körül, mikor azt láttam, hogy a többieknek már alig van munkája, kicsit bepánikoltam. Nekem be volt  töltve a csokitortám, volt egy kisütött vajas lapom és éppen kész lett a diabetikus piskótája. A krémes és a túrótorta még betöltésre várt, a tortákat díszíteni kellett, a krémes kihűteni, felvágni, mindent tálalni. Végül mindennel időben kész lettem :)

Másnap, hogy ne zökkenjek ki a dologból, angol szóbelin is kihúztam a krémest :D

A tegnapi nap legélvezetesebb része pedig a díszmunka volt. Az alapot, a betöltött (kifaragott) tortát magunknak vittük, ott csak burkolni, díszíteni kellett. Elég sok jó darab készült :)

Ez pedig az enyém, a Sün testvére, egy kicsit kicsinosítva. Az azért tök jól esett, hogy egy csomóan megcsodálták :)))